Pak choi termesztése cserépben az erkélyen – gyors őszi levélzöldség balkonládába
A pak choi gyors, hűvös időt kedvelő levélzöldség, amely balkonládában is szépen fejlődik. Megmutatom, mikor vesd, mekkora edénybe kerüljön, hogyan öntözd, védd a földibolháktól, és mikor szüreteld.
Van az a pont augusztus végén, amikor a paradicsomok már nem nőnek olyan lelkesedéssel, a balkonládák közül egy-kettő felszabadul, de én még egyáltalán nem akarom lezárni a szezont. Ilyenkor kerülnek elő nálam a gyors, hűvösebb időt kedvelő levélzöldségek. A pak choi – vagy bok choy – pont ebbe a résbe illik: nem kér fél évet, nem kell hozzá méteres dézsa, és jó időzítéssel még ősszel is látványos, ropogós termést adhat.
A pak choit azért szeretem balkonládás növényként, mert nagyon gyorsan visszajelzi, hogy jól csinálom-e. Ha van elég víz, hely és mérsékelt hőmérséklet, naponta szinte szemmel láthatóan nő. Ha viszont kiszárad, túl sűrűn hagyom, vagy a késő nyári forróságban tűző napra teszem, ugyanolyan gyorsan jelzi a hibát. Emiatt kezdőként is jó tanulónövény: rövid idő alatt meg lehet érteni rajta az egyenletes öntözés, a ritkítás és a jó időzítés jelentőségét.
Ebben az útmutatóban kifejezetten a pak choi cserépben és balkonládában történő termesztésére koncentrálok. Az őszi vetés most, augusztus végén különösen aktuális, de a módszer tavasszal is használható. Ha az egész őszi vetési tervet szeretnéd átlátni, nem csak ezt az egy növényt, az őszi másodvetés balkoni alapjait külön útmutatóban szedtem össze.
Miért jó pak choit nevelni cserépben?
A pak choi a káposztafélék családjába tartozó gyors növekedésű levélzöldség. Nem tömör káposztafejet nevel, hanem felfelé álló levélrózsát: széles, zsenge leveleket és húsos, roppanós levélnyeleket. Ez erkélyen kifejezetten előnyös, mert nem kell egy nagy fej kialakulására hónapokig várni. Fiatal leveleit már bébilevélként lehet szedni, a kompakt rozetták pedig néhány héttel később egészben is betakaríthatók.
A Royal Horticultural Society termesztési útmutatója szerint a bébilevelek akár körülbelül 30 nap alatt szedhetők, a félkész vagy teljes méretű tövek pedig nagyjából 45–75 nap alatt érhetnek szüretre. A pak choi ráadásul kifejezetten a hűvösebb, nyirkosabb tavaszi és késő nyári–őszi időt kedveli; a forró, száraz idő könnyebben magszárba indítja. Ez az egyik oka annak, hogy nálunk a nyár végi balkonláda sokszor jobb hely neki, mint a júliusi forróság. Az RHS pak choi termesztési útmutatója itt olvasható.
A másik nagy előny a helytakarékosság. Ha bébilevél a cél, viszonylag sűrűn nevelhető. Ha szép, kanálszerű levélnyelű mini fejeket szeretnék, több helyet hagyok. Így ugyanazt a ládát a konyhai célhoz tudom igazítani, nem fordítva.
Mikor vesd a pak choit az erkélyen?
A pak choi időzítésénél nem a naptár az egyetlen döntő tényező, hanem a hőmérséklet is. Hűvös évszakot kedvel, ezért a két legkényelmesebb időszak a tavasz és a nyár vége–kora ősz. Augusztus végén nálam az a fő kérdés, hogy elmúlt-e már a tartós, perzselő hőség. Ha napközben még sorozatban 33–35 °C van, inkább várok néhány napot, vagy a vetőládát világos félárnyékba teszem.
A túl nagy meleg és a kiszáradás együtt különösen rossz párosítás: a növény stresszt kap, lassabban épít szép levélrózsát, és könnyebben magszárba indul. Ugyanezért tavasszal sem érdemes túl korán, hideg sokkba kitenni a fiatal palántát. A cél a gyors, megszakítás nélküli növekedés. A pak choi nem szereti, ha egy hétig szárad, aztán hirtelen vízben áll, vagy ha melegből hirtelen komoly hidegbe kerül.
Őszi vetésnél én inkább több kisebb adagot vetnék 10–14 nap különbséggel, mint egyszerre az egész magcsomagot. Így ha az első adag egy váratlan hőhullám miatt gyengébben indul, a másodiknak még lehet tökéletes időjárása. Ráadásul a szüret sem egyszerre zúdul a konyhára.
| Cél | Javasolt tőtáv | Várható szüret | Balkonos előny |
|---|---|---|---|
| Bébilevél | kb. 8–10 cm | kb. 4 hét | gyors, sűrű szüret |
| Mini / félkész tő | kb. 15–20 cm | kb. 6–8 hét | jó kompromisszum kis helyen |
| Nagyobb rozetta | kb. 25–30 cm | kb. 8–10 hét | látványos, húsos levélnyél |
Mekkora cserép vagy balkonláda kell a pak choinak?
A pak choi nem igényel paradicsomhoz való óriásdézsát, de a túl kicsi edény itt is bosszút áll. A probléma nem csak a gyökérhely: egy apró cserép augusztus végén is gyorsan átforrósodik és kiszárad. Az RHS konténeres termesztéshez legalább 30 cm széles edényt javasol, mert a kisebb edények túl gyorsan elvesztik a vizet.
Egy 60–80 cm hosszú, körülbelül 18–25 cm mély, jó vízelvezetésű balkonláda nálam praktikus kiindulópont lenne. Bébilevélhez több növény fér el, nagyobb rozettához viszont kevesebb. A lényeg, hogy az alján legyenek valódi kifolyónyílások, és az alátétben ne álljon tartósan a víz. A pak choi szereti az egyenletes nedvességet, de a levegőtlen, tocsogó gyökérzónát nem.
Ha csak egyetlen tövet szeretnél kipróbálni, egy 25–30 cm körüli átmérőjű cserép már használható. Ilyenkor különösen könnyű figyelni a növény reakcióit, és kezdőként szerintem ez jobb próba, mint rögtön egy egész ládát túlzsúfolni.

Pak choi vetése balkonládába lépésről lépésre
A közvetlen vetést azért szeretem ennél a növénynél, mert gyors és nincs szükség felesleges palántanevelési körre. A ládát először megtöltöm laza, jó víztartó, de levegős közeggel. Ha nyári növény után használom ugyanazt a földet, nem vetek bele vakon: kiszedem a régi gyökérmaradványokat, fellazítom, és érett komposzttal vagy gilisztahumusszal frissítem. A nagyon tömör közeget perlittel vagy más szerkezetjavítóval lazítom.
A vetés előtt a földet benedvesítem. Így a magot nem kell utólag nagy vízsugárral elmosni. A pak choi magját körülbelül 1–2 cm mélyre vetem; az RHS kültéri vetésnél 2 cm-es mélységet ad meg. Balkonládában én inkább a sekélyebb oldal felé hajlok, főleg finom, laza közegben. A magokat nem szórom egyetlen sűrű csíkba. Ha nagyobb töveket akarok, már vetéskor igyekszem ritkábban dolgozni, mert így később kevesebbet kell bolygatni.
Vetést követően finom rózsával vagy permetező jellegű vízsugárral nedvesítem a felszínt. A következő napokban a legfontosabb feladat nem a tápoldatozás, hanem az, hogy a felső réteg ne száradjon csontkeményre. A magok megfelelő körülmények között gyorsan kelnek, ezért naponta érdemes ránézni a ládára.
Palántáról is lehet?
Igen. Ha palántát veszel vagy modulban indítod, az átültetésnél a gyökérlabdát minél kevésbé bolygasd. A pak choi gyors növekedését egy erős átültetési sokk napokra visszafoghatja. Modulból ezért egészben emelem ki a földlabdát, beültetem az előre kialakított lyukba, finoman tömörítem körülötte a földet, majd azonnal beöntözöm.
Ritkítás és tőtáv: itt dől el, bébilevél vagy szép rozetta lesz
A túl sűrű pak choi eleinte látványosnak tűnik: tele van a láda zölddel, ezért nehéz rávenni magunkat, hogy bármit kihúzzunk. Pedig ha minden magoncot meghagyunk, a növények hamar versenyezni kezdenek a fényért, a vízért és a tápanyagért. A levelek megnyúlnak, a levélnyelek vékonyabbak lesznek, a sűrű lomb között pedig lassabban szárad fel a nedvesség.
Én már az elején eldöntöm, mit akarok enni. Bébilevélhez 8–10 cm körüli végső távolság is elég lehet. Félkész tövekhez 15–20 cm körül hagynék, míg nagyobb rozettáknál 25–30 cm az a tartomány, amelyben a növény már nem nyomja össze a szomszédját. A ritkításkor kiszedett zsenge növényeket nem kell kidobni: ha egészségesek és tiszták, salátába kerülhetnek.
Egy 60 cm-es ládába ezért nem próbálnék hat nagy pak choit bepréselni. Két-három szépen fejlett tő gyakran több használható, ropogós levelet ad, mint hat egymást árnyékoló, stresszes növény. A balkonon a „több növény = több termés” képlet meglepően sokszor hamis.
Milyen földet szeret a pak choi?
A pak choi gyors növekedéséhez termékeny, nedvességet jól megtartó, ugyanakkor jó vízelvezetésű közeg kell. Ez a három tulajdonság együtt fontos. A nagyon homokos, könnyű keverék pillanatok alatt kiszáradhat; a tömör, levegőtlen föld viszont sokáig vizes marad és visszafogja a gyökér működését.
Nálam egy jó minőségű, tőzegmentes általános ültetőközeg komposzttal vagy gilisztahumusszal dúsítva jó alap lenne. Nem tömném tele erős trágyával a ládát. A cél a folyamatos, kiegyensúlyozott növekedés, nem a sós, túltrágyázott közeg. Ha frissen feljavított régi földet használsz, az őszi másodvetési útmutatóban leírt talajfrissítési logika itt is működik.
Napfény: teljes nap vagy félárnyék?
Tavasszal és ősszel a pak choi jól érzi magát napos helyen, amikor a nap már nem perzsel úgy, mint júliusban. Késő nyári vetésnél azonban a balkon saját mikroklímája fontosabb, mint az általános „napos hely” tanács. Egy déli, betonfalakkal körbevett erkély délután sokkal forróbb lehet, mint amit a meteorológiai hőmérséklet mutat.
Ha még tart a meleg, világos félárnyékba teszem a friss vetést, vagy a legforróbb délutáni órákban árnyékolom. Amikor hűvösebbre fordul az idő, fokozatosan több napot kaphat. A cél nem az, hogy sötét sarokban nyúljon, hanem hogy a fiatal növény ne kapjon egyszerre hősokkot és vízhiányt.
Ha az erkélyed eleve kevesebb napot kap, a pak choi ősszel lassabban nőhet, de a levélzöldségek között még így is érdemes próbálkozni. Alternatívaként az őszi tépősaláta és madársaláta balkonládás termesztése is jó irány, ha kifejezetten hűvös szezonra keresel zöldet.
Öntözés: a pak choi egyik legfontosabb pontja
A pak choi húsos levélnyele és gyors lombnövekedése miatt nem az a növény, amit jó szívvel magára hagyok egy kis cserépben több napra. A cél az egyenletesen nyirkos föld. Nem állandó sár, nem kiszáradás–elárasztás hullámvasút, hanem kiszámítható nedvesség.
Az ujjpróba itt többet ér bármilyen merev locsolási naptárnál. Benyomom az ujjam a felső 2–3 cm-es rétegbe: ha ott már száraz, öntözök. Meleg, szeles erkélyen ez akár naponta szükséges lehet; hűvös, borult szeptemberi időben jóval ritkábban. Mindig a földet öntözöm, nem este áztatom el rendszeresen a levélrózsa közepét.
A kiszáradás nemcsak lankadást okozhat. A stresszes növény növekedése megtorpan, a levélnyél kevésbé lesz zsenge, és nő a korai magszárba indulás kockázata. Ezért tartom fontosabbnak a megfelelő méretű edényt, mint bármilyen „csodaszer” tápoldatot: nagyobb földtömegben egyszerűbb stabil nedvességet tartani.
Kell tápoldat a pak choinak?
Rövid tenyészidejű növénynél sokszor az induló közeg minősége a döntő. Ha friss, tápanyagban gazdag földbe vetettem, nem kezdek az első héten tápoldatozni. Előbb legyen erős gyökér és egészséges levél. Hosszabb nevelésnél, különösen sokszor használt balkonföldben, gyenge, kiegyensúlyozott folyékony tápoldat időnként indokolt lehet.
A túl sok nitrogént sem erőltetem. A puha, túl gyorsan felfújt lomb nem cél, főleg ősszel. Inkább folyamatos növekedést szeretnék. Ha a növény halványul, miközben az öntözés rendben van és a gyökér nem áll vízben, akkor gondolkodom tápanyaghiányon.
A földibolha: apró lyukak, nagy bosszúság
A pak choi káposztaféle, ezért ugyanazok a kártevők találhatják meg, amelyek a retket, káposztát vagy más Brassica-féléket. Balkonon az egyik legfeltűnőbb a földibolha kárképe: a fiatal leveleken rengeteg apró, kerek vagy szabálytalan „sörétlyuk” jelenik meg. Egy erős, idősebb növény ezt gyakran túléli, de a pici palántát komolyan visszavetheti.
Amit ilyenkor először megnézek, az a talaj nedvessége és a védelem. A földibolhák meleg, száraz időben különösen aktívak. Az RHS is azt javasolja, hogy a növényeket tartsuk jól öntözve, és ha szép, ép leveleket szeretnénk, rovarbiztos hálóval védjük a kultúrát. Balkonládánál ez szerencsére egyszerűbb, mint egy egész veteményesben: néhány pálcából kis alagutat lehet készíteni, erre kerülhet a finom háló úgy, hogy ne feküdjön közvetlenül a leveleken.

Más kártevők és betegségek
A zsenge leveleket csigák is kedvelhetik, főleg földszinti vagy növényekkel sűrűn körülvett teraszon. Káposztalepke-hernyó, levéltetű és más káposztaféléket kedvelő rovar is megjelenhet. A sűrű állomány ráadásul párásabb, ami kedvezhet egyes gombás problémáknak. Emiatt a megelőzés nálam három egyszerű dolog: megfelelő tőtáv, reggeli öntözés a talajra, és rendszeres levélvizsgálat.
Nem várom meg, amíg a fél láda lyukacsos. A levelek fonákját is átnézem, a gyanús hernyót vagy petecsomót kézzel eltávolítom, és ha visszatérő a probléma, fizikai hálót használok. Ehető levélzöldségnél különösen szeretem azokat a megoldásokat, amelyeknél nem kell azon gondolkodni, mikor permeteztem utoljára.
Ha a káposztafélék után más gyors növényt is tennél a ládába, a hónapos retek erkélyi termesztéséről szóló útmutató jó összehasonlítás: hasonlóan gyors, és szintén érzékeny lehet a földibolhára.
Miért indul magszárba a pak choi?
A magszárba indulás az a pillanat, amikor a szép, lapos levélrózsa közepe megnyúlik, és a növény virágzásra vált. Ilyenkor a konyhai minőség romlik, a levelek és levélnyelek kevésbé lesznek olyan zsengék, mint amilyennek szeretnénk. A pak choi erre hajlamos, ha stresszt kap.
A leggyakoribb kiváltók között van a forró, száraz idő, a vízhiány, de a hideg sokk is. Ezért nem próbálom július közepén „meggyőzni” arról, hogy neki most jó. Sokkal egyszerűbb kivárni a megfelelő vetési ablakot. Ugyanez igaz tavasszal: a túl korán kiültetett, majd hideg éjszakákat kapó palánta is könnyebben felmagzik.
Ha már megjelent a magszár, nem számítok arra, hogy a növény visszavált tökéletes rozettaépítésre. Ilyenkor inkább leszedem a még jó leveleket, és új vetést indítok, ha az évszak engedi. A pak choi gyorsasága pont azért előny, mert egy rosszul sikerült kör nem jelent elveszett teljes szezont.
Mikor és hogyan szüreteld?
Kétféle pak choi-szüretet érdemes fejben különválasztani. Az egyik a bébilevél: amikor a levelek már használható méretűek, kívülről néhányat le lehet vágni, a növény közepét pedig meghagyni további növekedésre. Ez gyors és helytakarékos megoldás, salátához vagy szendvicshez szeretem.
A másik az egész rozetta szürete. Amikor a tő már tömör, a levélnyelek húsosak, de még zsengék, egy éles késsel közvetlenül a talaj fölött vágom el. Nem várok feltétlenül óriási, bolti méretre. Balkonon a mini pak choi sokszor praktikusabb: hamarabb elkészül, kisebb tőtávval nevelhető, és a zsenge levélnyél kifejezetten finom.
Az RHS 45–75 napos tartományt ad a félkész vagy teljes méretű pak choi betakarítására, de ezt nem stopperórának tekintem. A fajta, a szeptemberi fény, az erkély tájolása és a hőmérséklet mind beleszól. Inkább a növényt nézem: kompakt-e, egészséges-e, nem indul-e meg középen a magszár.
Mit ültess mellé, és mit válassz helyette?
Egy nagyobb balkonon nem kell egyetlen levélzöldség mellett dönteni. A pak choi gyors, de nem ugyanazt tudja, mint a mángold vagy a madársaláta. Ha hosszabb ideig, külső leveleket folyamatosan szedve szeretnél termést, a mángold cserépben jobb hosszútávfutó. Ha kifejezetten a hideg őszi-téli időre keresel apró salátalevelet, a madársaláta lehet biztosabb választás.
Nálam a logika inkább az lenne, hogy ne ugyanabba a kicsi ládába zsúfoljak mindent. Egy pak choi-láda, mellette egy salátás láda és egy-két mángoldtő sokkal könnyebben kezelhető, mert mindegyiknél külön tudom szabályozni a tőtávot és a szüretet. A pak choi gyorsan felszabadíthatja a helyét, utána pedig a láda újra használható más, későbbi kultúrához.
Pak choi cserépben: a leggyakoribb hibák
| Tünet | Valószínű ok | Amit először tennék |
|---|---|---|
| Lankadó levelek | kiszáradó föld, hőség | talajnedvesség ellenőrzése, alapos öntözés, átmeneti árnyékolás |
| Sok apró lyuk | földibolha | egyenletes nedvesség, rovarháló, napi ellenőrzés |
| Megnyúló közép, virágszár | hő-, hideg- vagy vízstressz | szüret, majd új vetés kedvezőbb időben |
| Vékony, egymásra dőlő tövek | túl sűrű vetés, kevés fény | ritkítás a tervezett szüreti mérethez |
| Sárgulás, lassú növekedés | tápanyaghiány vagy gyökérprobléma | előbb vízelvezetés és gyökérzóna ellenőrzése, csak utána tápanyag |
Egy egyszerű őszi pak choi menetrend
Augusztus vége: megvárom, amíg a tartós hőség enyhül, előkészítem a ládát, felfrissítem a földet és elvetem az első adagot. A friss vetést nem hagyom kiszáradni.
Szeptember eleje: figyelem a kelést, szükség szerint ritkítok. A kiszedett zsenge növényeket felhasználom. Ha még meleg van, délután árnyékolok, és különösen figyelek a földibolhára.
Szeptember közepe: a tövek már látványosan erősödnek. A bébilevélnek szánt állományból elkezdődhet az óvatos szedés. A nagyobb rozettákat tovább nevelem, és a ládát egyenletesen nedvesen tartom.
Szeptember vége–október: a korai vetésekből jöhetnek a mini vagy nagyobb tövek. Hűvös éjszakákon a növekedés lassul, ezért nem sürgetem tápoldattal. Ha fagyveszély közeleg, védettebb helyre húzom a ládát vagy fátyolfóliával takarom.
Pak choi vagy saláta: melyik ad gyorsabb sikerélményt?
Mindkettő gyors, de más élményt ad. A tépősaláta előnye a folyamatos levélszedés, a pak choié a ropogós, húsos levélnyél és az egész mini rozetta. Ha wokba, gyors serpenyős ételbe vagy levesbe szeretnél saját zöldet, a pak choi különösen jó. Ha minden reggel néhány levelet csípnél a szendvicshez, a tépősaláta kényelmesebb.
A kettő nem versenytárs. Éppen az őszi balkon egyik szépsége, hogy a nyáron felszabaduló ládákban több gyors kultúrát is el lehet indítani. A fontos az, hogy mindegyiknek legyen saját helye, és ne ugyanazzal a tőtávval próbáljuk őket nevelni.
Fajtatípusok balkonra: mini pak choi vagy nagyobb tő?
A vetőmagos tasakok között könnyű elveszni, mert a pak choi nem egyetlen, teljesen egyforma megjelenésű növényt jelent. Vannak fehér levélnyelű, nagyobb rozettát nevelő típusok, zöld levélnyelű fajták, valamint kifejezetten kompakt, mini szüretre alkalmas változatok. Erkélyen én nem pusztán a fotó alapján választanék. Először azt nézném meg, mekkora végleges méretet ígér a fajta, mennyi idő alatt érik, és ajánlják-e bébi vagy mini szüretre.
Kis balkonládában a kompakt típus praktikusabb. Nem azért, mert a nagyobb pak choi ne tudna cserépben nőni, hanem mert egy szélesre nyíló tő hamar elfoglalja a szomszéd helyét. Ha 60 centis ládám van, sokkal reálisabb két-három kompakt tövet nevelni jó minőségben, mint négy nagy fajtát összepréselni. Bébilevélhez viszont a fajta végleges mérete kevésbé fontos, hiszen jóval korábban szüretelek.
A színesebb, sötétzöld vagy lilás levelű típusok látványosak lehetnek egy városi erkélyen, de nálam a dekoráció csak második szempont. Előbb legyen gyors, egészséges és a rendelkezésre álló helyhez illő. A tasakon szereplő tenyészidőt sem kezelem ígéretként: az őszi rövidülő nappalok miatt ugyanaz a fajta szeptember végén lassabban nőhet, mint ideális termesztési körülmények között.
Mit csinálok, ha hirtelen visszatér a szeptemberi meleg?
Az őszi vetés egyik trükkje, hogy a naptár szerint már közeledik az ősz, az erkély mikroklímája viszont még napokig nyárias lehet. Ha a frissen kikelt pak choit hirtelen erős hőség éri, nem kezdem el naponta máshová költöztetni. Inkább stabilabb körülményeket teremtek: délutáni árnyékolást adok, reggel ellenőrzöm a talajt, és figyelek arra, hogy a láda oldala se forrósodjon túl.
A fekete műanyag edény különösen gyorsan felmelegedhet napsütésben. Ilyenkor sokat számíthat, ha nem közvetlenül a forró betonra teszem, hanem lábakra vagy tartóra kerül, és levegő járja körül. A világosabb külső kaspó is mérsékelheti a gyökérzóna felmelegedését, de csak akkor használom, ha az alján a víz akadálytalanul el tud folyni.
Az árnyékolást sem úgy képzelem el, hogy egész nap sötétbe zárom a növényt. A reggeli fényt meghagyom, a legforróbb délutáni órákat tompítom. Amint enyhül az idő, az ideiglenes árnyékolást csökkentem. A cél végig ugyanaz: a pak choi ne álljon le a növekedésben egy szélsőséges nap miatt.
Őszi hideg és fagyvédelem cserépben
Az ősz másik vége a lehűlés. A pak choi jól érzi magát hűvös időben, de a cserépben lévő gyökérzóna gyorsabban áthűl, mint a kerti talaj. Egy enyhe, rövid lehűlés miatt nem pánikolok, viszont ha fagyos éjszakát jeleznek, a ládát a házfal közelébe húzom, ahol valamivel védettebb mikroklíma alakul ki.
Fátyolfóliával vagy könnyű kertészeti fleece anyaggal az esti órákban le lehet takarni a növényeket. Fontos, hogy a takarás ne nyomja össze a leveleket, és nappal, amikor felmelegszik az idő, szellőzzön az állomány. A tartósan nedves, bezárt levélrózsa ősszel több gondot okozhat, mint amennyit a takarás megold.
Ha már nagy, szüretre kész tövek vannak a ládában, és komolyabb fagy közeleg, én inkább betakarítanám őket, mint hogy mindenáron kint tartsam a növényt. A pak choi értéke éppen a gyorsaság: nem teleltetési rekordot szeretnék dönteni vele, hanem jó minőségű, ropogós levelet szedni a megfelelő pillanatban.
Összefoglalva: így lesz ropogós pak choid balkonládából
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom a pak choi sikerének kulcsát, azt mondanám: hűvösebb idő, egyenletes víz és elegendő hely. Nem kell hozzá különleges felszerelés. Egy legalább 30 cm széles, jó vízelvezetésű edény, termékeny és levegős föld, finom vetés, időben elvégzett ritkítás és rendszeres ellenőrzés már nagyon jó alap.
Augusztus végén azért különösen szerethető projekt, mert miközben a nyári növények egy része már kifelé megy a szezonból, a pak choi éppen akkor indul. Nem kell tavaszig üres balkonládát nézni. Néhány hét alatt újra friss zöld kerülhet a korlátra, és közben a hűvösebb őszi időben a locsolás is sokkal kevésbé kimerítő, mint júliusban.
Amit nem spórolnék meg, az a ritkítás és a kártevő-ellenőrzés. A zsúfolt pak choi nem lesz szebb attól, hogy több tő van a ládában, a földibolha pedig pont a fiatal növényeknél tud gyorsan kárt okozni. Ha ezt a két pontot komolyan veszed, és nem hagyod kiszáradni a földet, a pak choi az egyik leggyorsabb és leglátványosabb őszi levélzöldség lehet az erkélyeden.
Gyakori kérdések a pak choi erkélyi termesztéséről
Mit gondolsz erről?
Tetszik
0
Nem tetszik
0
Imádom
0
Vicces
0
Lenyűgöző
0
Szomorú vagyok
0
Bosszantó
0