Csicsóka az erkélyen: A föld alatti szuperélelmiszer, amit ősztől egészen tavaszig szüretelhetsz cserépben

Miért pont a csicsóka lett az idei kedvencem az erkélyen?

Tavaly ősszel egy zöldséges standon vettem egy zacskó ismeretlen, gumós, kicsit gyömbérre emlékeztető zöldséget, mert a standos néni annyira lelkesen mesélt róla, hogy nem tudtam ellenállni. Csicsóka volt – vagy ahogy sokan hívják, földi körte. Hazavittem, megsütöttem krémlevesnek, és onnantól kezdve tudtam, hogy ennek helye van az erkélyemen. Egy évvel később most itt tartok: három nagy dézsában terem, ősztől egészen a fagyok beálltáig, sőt utána is szüretelhető, ha jól takarom be. Ha valaki azt hiszi, hogy egy erkélyen csak paradicsomot és bazsalikomot lehet nevelni, a csicsóka pont az ellenkezőjét bizonyítja: ez egy szinte gondozásmentes, föld alatt termő szuperélelmiszer, ami magától is boldogul, és közben lenyűgöző, két méter magas, napraforgóra hasonlító virágzattal örvendezteti meg a szomszédokat is.

Ebben a cikkben végigviszlek azon, amit egy teljes szezon alatt megtanultam: hogyan válaszd ki a megfelelő cserepet, milyen földkeverék kell neki, mikor és hogyan ültesd el a gumókat, mire figyelj nyáron, és – ami a legfontosabb – hogyan szüreteld és tárold a termést úgy, hogy egész télen legyen friss zöldséged a erkélyedről.

Mi is az a csicsóka, és miért éri meg erkélyen termeszteni?

A csicsóka (Helianthus tuberosus) a napraforgó közeli rokona, Észak-Amerikából származik, és a gumóit fogyasztjuk – hasonlóan a burgonyához, csak jóval magasabb rosttartalommal és alacsonyabb glikémiás indexszel. A gumói inulinban gazdagok, ami egy prebiotikus rost, ezért sokan cukorbetegek és bélflóra-tudatos étkezők is szívesen fogyasztják. Ízre leginkább a articsókára és a gesztenyére emlékeztet, ha megsütöd, kicsit édeskés, diós aromát kapsz.

Az erkélyi termesztés melletti legfontosabb érvek nálam ezek voltak:

• Gyakorlatilag nem kell permeteznem – a csicsóka annyira erős növény, hogy a kártevők és betegségek nagy ívben elkerülik.
• Késő őszig, sőt télig a földben maradhat – nem kell egyszerre learatni, hanem szükség szerint szedhetem ki a gumókat, ez pedig azt jelenti, hogy amikor más zöldségek már rég véget értek, nálam még mindig friss a betakarítás.
• A virágzata gyönyörű – augusztus végétől apró napraforgókkal borítja be az erkélyt, ami önmagában is dekoratív, méhbarát növény.
• Szinte elpusztíthatatlan – ha egyszer meggyökeresedik, a következő évben magától is kihajt a földben maradt apró gumókból.

Ha a teljes erkélyi zöldségkínálatra vagy kíváncsi, érdemes átnézned az erkélyen termeszthető zöldségek listáját, ott a csicsóka mellett tíz másik bevált fajtát is bemutatok.

Tájolás és fényigény: mennyi napra van szüksége?

A csicsóka nem finnyás, de a legjobb termést akkor kapod, ha legalább napi 5-6 óra közvetlen napfényt biztosítasz neki. Nálam egy déli fekvésű erkélyen van, és a nyári hőségben is remekül bírta, mert a gyökérzóna a mély dézsában hűvösebb marad, mint egy sekély ládában. Félárnyékos erkélyen is megél, csak akkor alacsonyabbra nő és kevesebb gumót hoz. Ha bizonytalan vagy a saját erkélyed fényviszonyaiban, mielőtt nekivágsz a csicsóka-projektnek, érdemes megnézni, hogyan hat a tájolás a termesztésre – ebben sokat segített nekem annak idején a keleti és nyugati fekvésű erkélyekről szóló útmutatóm, hiszen a fényviszony alapjaiban határozza meg, mit érdemes ültetni.

Fontos: a csicsóka 1,5-2,5 méteresre is megnőhet, ezért szeles erkélyen érdemes a korlát mellé, védett sarokba tenni, vagy egy karóhoz kötözni a szárat, mielőtt egy nyári zivatar derékba töri.

Milyen cserép és földkeverék kell a csicsókának?

Cserépméret

Ez az a pont, ahol a legtöbben hibáznak: a csicsóka gyökérzete és gumói vízszintesen terjeszkednek, ezért nem a mélység, hanem a szélesség a döntő. Én legalább 40-50 literes, széles dézsát vagy egy nagy, kerek műanyag kaskát javaslok, minimum 40 cm átmérővel és 35-40 cm mélységgel. Minél nagyobb az edény, annál több gumót fogsz szüretelni – ez az egyik növény, ahol tényleg igaz, hogy a cserépméret egyenesen arányos a terméssel.

Ha még bizonytalan vagy, milyen edénytípust válassz, a cserép és ültetőedény választásáról szóló cikkemben részletesen kifejtettem, melyik anyag mire jó – csicsókánál például kifejezetten bevált a vastagabb falú műanyag dézsa, mert az jobban tartja a nedvességet, mint a terrakotta.

Földkeverék

A csicsóka nem igényel különleges földet, de a laza, jól szellőző talaj sokat segít a gumóképzésben. Az én bevált keverékem:

• 50% jó minőségű kertészeti föld vagy univerzális virágföld
• 25% érett komposzt
• 15% homok vagy perlit a jobb vízáteresztés miatt
• 10% kókuszrost, ami segít megtartani a nedvességet száraz nyári napokon

Az ültetés előtt egy marék csontlisztet vagy lassan oldódó szerves trágyát is a föld alá keverek, ez biztosítja a foszfort a gumóképzéshez. Ha szeretnéd megérteni, hogyan épül fel egy igazán jó balkonföld, a tápanyagozásról és földkeverékekről szóló írásomban részletesen bemutatom az alapokat.

Ültetés: mikor és hogyan?

A csicsókát gumóból szaporítjuk, pontosan úgy, mint a burgonyát. Két fő ültetési időszak van:

• Tavaszi ültetés (március vége – április): ez a klasszikus módszer, ilyenkor nyár végére, ősszel szüretelhetsz.
• Őszi ültetés (október-november): ha most, augusztus-szeptember környékén szeretnél belevágni, akkor idén ősszel már csak előkészítheted a dézsát, és a következő tavasszal, vagy akár most, október elején is elültetheted a gumókat – a csicsóka ugyanis fagytűrő, a talajban telelő gumók tavasszal maguktól kihajtanak.

Az ültetés menete:

1. Válassz egészséges, legalább 2-3 rügyes gumókat – ezeket bioboltban, termelői piacon vagy interneten is beszerezheted.
2. A dézsa alján biztosíts vízelvezetést (cserépdarabok vagy agyaggolyók az edény alján).
3. Ültesd a gumókat 8-10 cm mélyre, 25-30 cm távolságra egymástól, ha egy dézsába többet is teszel.
4. Öntözd meg alaposan ültetés után, majd tartsd egyenletesen nedvesen, amíg a hajtás meg nem jelenik – ez 2-3 hetet is igénybe vehet.

Gondozás nyáron: öntözés, tápanyag, metszés

A csicsóka a nyári hónapokban gyors növekedésnek indul, akár heti 10-15 cm-t is nőhet. Ez idő alatt:

• Öntözés: tartsd a talajt egyenletesen nedvesen, de kerüld az álló vizet. Nyári kánikulában akár napi öntözésre is szükség lehet, különösen egy szűk dézsában. Ha bizonytalan vagy az öntözés időzítésében, a napszak és öntözés kapcsolatáról szóló cikkem sokat segíthet.
• Tápanyag: júniusban és júliusban havonta egyszer adhatsz neki kálium- és foszfordús, alacsony nitrogéntartalmú tápoldatot – a túl sok nitrogén ugyanis a lombozat növekedését hajtja a gumóképzés helyett.
• Karózás: mivel a szár akár 2 méteresre is megnő, egy erős bambusznáddal vagy fa karóval érdemes megtámasztani, különösen szeles erkélyeken.
• Csúcsozás: ha nem szeretnéd, hogy a növény túl magasra nőjön, augusztus elején visszacsípheted a hajtás tetejét kb. 1,5 méteres magasságban – ez a gumóképzésre fordítja az energiát a további szárnövekedés helyett.

Virágzás: az erkély váratlan dísznövénye

Augusztus végétől szeptember közepéig a csicsóka apró, sárga, napraforgóra hasonlító virágokat hoz. Ez nem csak esztétikus, hanem a méheknek és más beporzóknak is fontos, kései nektárforrás, amikor sok más növény már elvirágzott. Ha van a közelben méhkaptár vagy csak szereted a zümmögő erkélyt, hagyd meg a virágokat – ezek egyébként vázába vágva is szépen mutatnak.

Szüret: mikor és hogyan ásd ki a gumókat?

Ez a rész a kedvencem, mert a csicsóka szüretelése tulajdonképpen egy egész szezonon át tartó folyamat. A gumók akkor érik el a legjobb méretüket, amikor a lomb elkezd elszáradni és lehullani – ez általában október végén, november elején történik, az első fagyok után. A fontos tudnivaló: a fagy nem árt a gumóknak, sőt, a hideg hatására még édesebbé válnak, mert a keményítő cukorrá alakul bennük.

Nálam a szüret így néz ki:

1. Amikor a szár elszáradt, levágom kb. 10 cm-es magasságban.
2. Óvatosan, kézzel vagy kis kerti kapával kiásom a gumókat a dézsa szélétől indulva.
3. Csak annyit szedek ki, amennyire éppen szükségem van, a többit a földben hagyom – a dézsában a gumók egészen januárig-februárig eltarthatók, ha a fagytól védett helyen áll az edény, vagy vastagon (10-15 cm) betakarom szalmával, avarral.
4. Ha nagyon kemény télre számítok, a dézsát bevihetem egy fűtetlen teraszra vagy garázsba, ott is eláll a termés.

Ha a téli erkélyi kertészkedés egyéb lehetőségei is érdekelnek, olvasd el az októberi teendőkről szóló cikkemet, ahol a téliesítés és a betakarítás egész naptárát összeszedtem.

Konyhai felhasználás: mit kezdj a csicsókával?

A csicsóka rendkívül sokoldalú:

• Krémleves – hagymával, fokhagymával megpirítva, aztán alaplével felöntve és pürésítve isteni, kicsit diós ízű leves lesz.
• Sütve – felkockázva, olívaolajjal, rozmaringgal, 200 fokon 25-30 percig sütve olyan, mint egy prémium köret.
• Nyersen, reszelve – salátákba, kicsit édeskés, ropogós textúrát ad.
• Chips – vékonyra szeletelve, olajban ropogósra sütve egészséges nassolnivaló.

Egy dolog, amire figyelmeztetnélek: sokaknál a csicsóka fogyasztása után puffadást okozhat, mert az inulin nehezen emészthető rost. Kezdd kis adagokkal, és a szervezeted hozzászokik.

Gyakori problémák és megoldásaik

A gumók nagyon aprók lettek

Ennek leggyakoribb oka a túl kicsi edény vagy a túl sok nitrogén. Jövőre próbálj nagyobb dézsát, és a nyár második felében hagyd el a nitrogéndús tápoldatot.

A növény ledőlt egy nyári viharban

Ez velem is megtörtént az első évben – azóta mindig karózom, mihelyt a szár eléri az 50-60 cm-t. Ha erős szeleknek kitett az erkélyed, a nyári zivatarok elleni védekezésről szóló cikkemben további praktikus tippeket találsz.

A gumók megrohadtak télen

Ez általában akkor fordul elő, ha a dézsa aljában megáll a víz. Mindig ellenőrizd, hogy van-e elegendő elvezető nyílás, és ha lehet, ősszel kicsit csökkentsd az öntözést, mielőtt beköszönt a fagyos időszak. Ha a gyökereknél gyanús problémákat tapasztalsz, a gyökérrothadásról szóló írásom segít felismerni és orvosolni a bajt.

Terjeszkedés: hogyan tartsd kordában?

Fontos figyelmeztetés: a csicsóka rendkívül életerős, és ha akár egyetlen apró gumót a földben felejtesz, jövőre újra kihajt. Cserépben ez előny – mindig lesz "önmagától" újratelepülő növényed –, de ha valaha kertbe ültetnéd át, tudnod kell, hogy ott akár invazívvá is válhat. Erkélyi dézsában ez a tulajdonság inkább kényelmes, mint problémás: gyakorlatilag évelő zöldségként működik, amit soha többé nem kell újra vetőmagból indítanod.

Recept, amit minden ősszel megcsinálok: sült csicsóka fokhagymás joghurtmártással

Mivel sokan kérdezik, hogyan főzöm a saját termésű csicsókámat, megosztom a kedvenc receptemet, amivel a legtöbb barátomat is meggyőztem, hogy érdemes kipróbálni ezt a zöldséget. Egy kiló csicsókát alaposan megmosok, majd egy kefével eltávolítom a földmaradékot – nem szükséges hámozni, a héja finom, ropogós lesz sütés után. Felkockázom kb. 2 cm-es darabokra, meglocsolom olívaolajjal, sózom, borsozom, és szórok rá friss rozmaringot a saját fűszersarkomból. Előmelegített, 200 fokos sütőben, sütőpapíron 25-30 percig sütöm, félidőben megforgatva, amíg aranybarna és ropogós nem lesz. Közben elkészítem a mártást: egy pohár natúr joghurtba reszelek egy gerezd fokhagymát, csipet sót, egy kevés citromlevet és apróra vágott friss kaprot keverek bele. A meleg, ropogós csicsókát ezzel a hideg, friss mártással tálalva olyan fogás, amivel garantáltan levehetjük a lábáról bárkit, aki még sosem hallott a földi körtéről.

Éves naptár csicsókával az erkélyen

• Március-április: gumók ültetése (tavaszi indítás)
• Május-július: intenzív növekedés, karózás, rendszeres öntözés
• Augusztus-szeptember: virágzás, csúcsozás
• Október-november: lomb elszáradása, első szüret
• December-február: folyamatos szüret igény szerint, betakarás

Miért éri meg most, augusztusban elkezdeni tervezni?

Ha most olvasod ezt a cikket, valószínűleg még nincs csicsókád az erkélyen – de ez pont a jó pillanat, hogy beszerezd a dézsát, összeállítsd a földkeveréket, és felkészülj az őszi vagy kora tavaszi ültetésre. A gumók ősszel, a betakarítási szezonban a legkönnyebben beszerezhetők termelői piacokon, ilyenkor a legfrissebbek és a legjobb a választék. Ha most veszel egy zacskóval, egy részét megeheted, egy részét pedig elteheted ültetésre.

Csicsóka vagy burgonya? Miben más, és mikor éri meg váltani

Sokan megkérdezik tőlem, hogy ha már van helyem burgonyára, miért bajlódjak még a csicsókával is. A válasz egyszerű: a két növény teljesen más előnyöket kínál, és nálam most már mindkettő megfér egymás mellett, csak külön dézsában. A burgonya gyorsabban terem, egy szezon alatt learatható, és nagyobb a hozama súlyra vetítve. A csicsóka viszont évelő, egyszer ülteted el, és utána évekig automatikusan újratermeli magát a földben maradt apró gumókból – ez azt jelenti, hogy egy erkélyi kertésznek, aki nem szeretne minden tavasszal újra és újra ültetőanyagot vásárolni, ez egy fenntarthatóbb megoldás. Emellett táplálkozási szempontból is más kategóriában van: míg a burgonya keményítőtartalma gyors vércukor-emelkedést okozhat, a csicsóka inulinja lassan bomlik le, így alacsonyabb a glikémiás terhelése. Aki cukorbeteg a családban, vagy csak figyel az inzulinszintjére, annak kifejezetten hasznos zöldség lehet – természetesen ez nem helyettesíti az orvosi tanácsadást, csak egy szempont, amit érdemes mérlegelni.

Egészségügyi előnyök egy kicsit részletesebben

Az inulin, ami a csicsóka gumóinak akár 15-20%-át is kiteheti, egy úgynevezett prebiotikus rost, vagyis a bélflóránkban élő jótékony baktériumok táplálékául szolgál. Ez azt jelenti, hogy a csicsóka rendszeres fogyasztása hozzájárulhat egy egészségesebb bélflóra fenntartásához. Emellett a gumók jó forrásai a káliumnak, a vasnak és a B-vitaminoknak is. Fontos ugyanakkor hangsúlyoznom, hogy én nem vagyok dietetikus vagy orvos, ezek a saját tapasztalataim és az általam olvasott szakirodalom alapján megfogalmazott gondolatok – ha egészségügyi problémád van, mindig kérdezz szakembert, mielőtt jelentősen megváltoztatnád az étrended.

Társnövények: mivel érdemes egy dézsába vagy egymás mellé ültetni?

Mivel a csicsóka nagyra nő és sok tápanyagot, valamint vizet igényel, nem szeretem egy dézsába ültetni más zöldséggel – inkább a szomszédos cserepekben helyezem el a társnövényeket. Bevált nálam:

• Kapor és bazsalikom a dézsa körül elhelyezve, mert illatukkal távol tartják a levéltetveket.
• Alacsonyan növő saláták a csicsóka árnyékos oldalán, amíg a szár még nem nő túl magasra tavasszal.
• Körömvirág, amit szinte minden dézsám mellé teszek, mert vonzza a hasznos rovarokat és riasztja a kártevők egy részét.

Amit viszont kerülnék: napraforgót vagy más magas, tápanyagigényes növényt közvetlenül mellé, mert ott konkurenciaharc alakul ki a fényért és a tápanyagért.

Vegyszermentes védekezés: mire figyelj kártevők ellen?

Ahogy említettem, a csicsóka rendkívül ellenálló, de két dolog azért előfordulhat: lisztharmat a levélzeten forró, párás nyári napokon, illetve csigák a fiatal hajtásokon kora tavasszal. A lisztharmat ellen bevált nálam a hígított tejes permet (1 rész tej, 9 rész víz), amit hetente egyszer permetezek a levelekre száraz, szeles napokon. A csigák ellen pedig egyszerű kávézacc-szórást alkalmazok a dézsa szélén, ami természetes riasztóként működik. Ha szeretnél mélyebben elmerülni a bio növényvédelemben, a házi bio permetekről szóló cikkem további recepteket tartalmaz, amelyeket más zöldségeimnél is bevetek.

Tárolás: hogyan tartsd el a szüretelt gumókat?

Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell értened a csicsókával kapcsolatban: a gumók nem tárolhatók jól kiszedve, szobahőmérsékleten, mert gyorsan kiszáradnak és összeaszalódnak, hiszen nincs rajtuk olyan vastag héj, mint a burgonyán. Ezért nálam a fő szabály az, hogy csak annyit szedek ki, amennyit néhány napon belül elfogyasztunk. Ha mégis nagyobb mennyiséget szüretelnél egyszerre:

• Hűtőben, nedves papírtörlőbe csavarva, lezárt dobozban 1-2 hétig eláll.
• Homokba vagy nedves tőzegbe ágyazva, hűvös, sötét helyen (pince, erkélytároló) akár 2-3 hónapig is eltartható.
• Fagyasztva – megtisztítva, feldarabolva, enyhén blansírozva 6-8 hónapig is jó marad, bár a textúrája kicsit puhábbá válik felolvasztás után.

A legjobb módszer szerintem mégis az, amit én is csinálok: a dézsában hagyom a gumókat, és január-februárig, ahogy szükségem van rá, mindig frissen ások ki egy adagot. Ez a "föld, mint kamra" megoldás sokkal jobb minőségű, ropogósabb zöldséget ad, mintha előre kiszednéd az egészet.

Saját tapasztalat: mit tanultam az első évben?

Amikor tavaly elültettem az első gumókat, alábecsültem, mennyire nagyra nő majd a növény. A dézsát egy sarokba tettem, ahol azt hittem, elfér, de júliusra a szár már benyúlt a szomszéd erkélyére is. Idén már tudatosan a legszélesebb, legkevésbé forgalmas sarokba ültettem, és rendszeresen visszavágtam a csúcsát, hogy kordában tartsam. A másik tanulság: az első évben túl sokat öntöztem, mert azt hittem, mint a paradicsomnak, ennek is minden nap kell a víz – pedig a csicsóka jóval szárazságtűrőbb, és a túlöntözés inkább árt, mint használ, mert elősegíti a gyökérrothadást. Azóta hüvelykujj-szabályként azt tartom: ha a föld felső 3-4 cm-e száraz, akkor öntözök, egyébként nem.

Honnan szerezz ültetőanyagot, és mennyibe kerül a projekt?

Csicsóka gumót többféle helyen is találhatsz: termelői piacokon ősszel a legegyszerűbb, hiszen ilyenkor a friss termésből válogathatsz, és rögtön látod is, milyen minőségű gumókat viszel haza. Bioboltokban is gyakran kapható, illetve kertészeti webshopokban ültetésre szánt, minősített gumókat is árulnak – ezek valamivel drágábbak, de biztosan betegségmentesek. Én az első adagot a piacon vettem, most már viszont minden évben a saját, előző szezonból visszahagyott gumóimból szaporítok tovább, tehát gyakorlatilag egyszeri beruházás volt az egész.

Ami a költségeket illeti: egy 40-50 literes dézsa 3000-6000 forintba kerül, a földkeverék összetevői (komposzt, perlit, kókuszrost) nagyjából 2000-3000 forint egy ültetéshez, a gumók pedig kilónként 800-1500 forint körül mozognak, egy dézsához elég fél-egy kiló. Összesen tehát 6000-10000 forintból elindítható egy csicsóka-projekt, ami utána évekig, minimális ráfordítással termi a zöldséget – hosszú távon az egyik legjobb megtérülésű beruházás volt az erkélyi kertemben.

Melyik fajtát válaszd?

A csicsókának több fajtája is létezik, amelyek színben és formában térnek el egymástól:

• Fuseau – hosszúkás, sima héjú, könnyen tisztítható gumókat hoz, ez az egyik legnépszerűbb konyhai fajta, én is ezzel kezdtem.
• Red Fuseau – vöröses héjú változat, hasonló tulajdonságokkal, de dekoratívabb megjelenéssel a tányéron.
• Waldspindel – kisebb, orsó alakú gumók, intenzívebb, diósabb ízvilággal.

Kezdőknek a Fuseau típusokat javaslom, mert a sima héjú gumókat sokkal könnyebb megtisztítani főzés előtt, mint a hagyományos, bütykös, göcsörtös vad formákat, amikkel gyakran a piacon találkozhatsz.

Csicsóka a tányéron túl: a kert ökológiája

Ahogy egyre több szezont töltök a csicsókámmal, egyre inkább észreveszem, milyen sok "mellékhasznot" hoz a puszta zöldségtermesztésen túl. A magas, sűrű lombozat árnyékot ad a mögötte lévő, hőérzékenyebb cserepeknek nyáron, a virágzása pedig egészen októberig táplálékot biztosít a méheknek és lepkéknek, amikor már alig van más virágzó növény az erkélyen. Ez a fajta, "véletlenül" kialakuló ökológiai funkció az egyik dolog, amit a legjobban szeretek az erkélyi kertészetben: egy egyszerű zöldségágyás sokkal többet tud nyújtani, mint puszta élelmiszert, ha hagyjuk, hogy a maga természetes ritmusában működjön.

Összegzés: érdemes-e belevágni?

Ha olyan zöldséget keresel, ami minimális gondozás mellett, ősztől télig folyamatosan teremi a betakarítható gumókat, közben gyönyörű, méhbarát virágzattal örvendeztet meg, és évről évre magától újraterem – a csicsóka szinte tökéletes választás egy erkélyi kertbe. Az egyetlen dolog, amire igazán figyelned kell, a megfelelő méretű edény és a rendszeres karózás. Cserébe egy olyan zöldséggel gazdagodsz, amit a boltokban ritkán, és akkor is drágán találsz meg – az erkélyeden viszont szinte ingyen terem.

Gyakran felmerülő kérdés: allergiás lehetek-e a csicsókára?

Bár a csicsóka önmagában ritkán okoz klasszikus allergiás reakciót, a napraforgófélék (Asteraceae) családjába tartozik, ezért akinek ambróziára, vagy más őszirózsafélékre van allergiája, annak érdemes óvatosan, kis mennyiséggel kezdenie az ismerkedést. A leggyakoribb probléma, ahogy már említettem, nem az allergia, hanem az emésztési kellemetlenség az inulin miatt – ez azonban idővel, rendszeres, kis adagú fogyasztással jelentősen csökkenthető, mivel a bélflóra fokozatosan alkalmazkodik hozzá.

A csicsóka az egyik legjobb bizonyíték arra, hogy egy erkélyi kert nem csak paradicsomról és bazsalikomról szól – érdemes időnként különlegességekkel is kísérletezni. Ha tetszett ez az irány, nézd meg az Agrofórum részletes szakcikkét a csicsóka termesztéséről is, amiből én magam is sokat tanultam a nagyüzemi tapasztalatokról.